Miként jelentkezik Gustav Mahler zenéjében Sigmund Freud nevezetes kategóriája, a ,,kísérteties"? Milyen utat járt be a scherzo műfaja, amíg a haydni-beethoveni kezdetektől eljutott Mahler műhelyéig? Megidézhető-e a végtelenség a zenei forma révén? Hogyan befolyásolta Mahler zenei gondolkodását saját, szerteágazó gyökerű kulturális identitása? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Péteri Lóránt könyve, amely bravúros módon egyetlen tételből, Mahler 2. szimfóniájának Scherzójából bontja ki válaszait. A legfrissebb nemzetközi szakirodalomra és zenetudományi megközelítésekre építő, gördülékeny stílusban megírt kötet a magyar muzikológia legszebb hagyományainak folytatója. Ajánlott olvasmány a múlt századforduló művészete, illetve a 19. századi szimfonikus zene iránt érdeklődők számára, s kötelező minden Mahler-rajongónak.
Péteri Lóránt (1976) zenetörténész, zenekritikus, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem habilitált egyetemi docense, a Zenetudományi és Zeneelméleti Tanszék megbízott vezetője. Budapesten él.
Győriványi Ráth Györgyöt eddig karmesterként ismerte a közönség és a zenetörténet, de az utóbbi évtizedekben egyre több időt szentelt tudományos kutatásainak és a zeneművészet doktorává...
Jávori Ferenc, vagy ahogy sokan ismerik, Fegya, a klezmer spiritus rektora. Elsajátította majd megújította a jellegzetes zsidó hangszeres nép-zenét. Zenekarával, az 1990-ben megalakított Budapest...
