''...Ez a furulyaiskola 1965-ben készült, a magyar zeneoktatási módszer (Kodály-módszer) irányelvei alapján. Időállóságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy több évtizede nagy szeretettel használják a különböző hangszereken játszó furulyások és fúvósok egyaránt...'' (Béres János)
Béres János 1930-ban született Gagybátorban, ahol máig élő hagyomány a népművészet. Szüleitől tanulta a népdalokat, népmeséket, a néptáncot és a kézművességet, s már gyermekkorában megtanult játszani maga készítette hangszerén, a furulyán. 1951-ben lett hivatásos művész: a Magyar Állami Népi Együttes tagjaként előbb táncosként, majd furulyaszólistaként működött. 1960-ban Béres Kamaraegyüttes néven népi zenekart alapított, amellyel itthon és külföldön számtalan koncertet adott és rádió-, illetve televíziófelvételt készített.
A zenetanári pálya választásához a döntő indítékot Kodály Zoltánnal való találkozása adta 1951-ben, akivel mindvégig szoros kapcsolatot tartott. 1952-ben Béres János indította el a hazai furulyaoktatást, elkészítette a hangszereket (Béres-furulya) és a tantervet. A furulyaoktatáshoz 12 tankönyvet írt; közülük a háromkötetes Furulyaiskola 1965 óta több százezer példányban kelt el. 1975-ben megalapította az ország első népi hangszeres zeneiskoláját, az Óbudai Népzenei Iskolát. Művészi és pedagógiai munkásságát számos díjjal ismerték el, többek között a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével (2001), Eötvös József-díjjal (2010) és Kossuth-díjjal (2014).
Jávori Ferenc, vagy ahogy sokan ismerik, Fegya, a klezmer spiritus rektora. Elsajátította majd megújította a jellegzetes zsidó hangszeres nép-zenét. Zenekarával, az 1990-ben megalakított Budapest...
A zeneszerző-életrajzok az esetek túlnyomó részében kevés izgalmat tartogatnak az utókor számára, Georg Friedrich Händel (1685-1759) pályája azonban e tekintetben is kivételesnek mondható....
