 Kamarakoncerttel egybekötött könyvbemutató
November 8-án 17 órakor a Fúgában két most megjelent könyvet mutatnunk be: Albrecht Wellmer: Esszé a zenéről és a nyelvről és Arvo Pärt Válogatott beszélgetések és írások
A beszélgetés résztvevői: Csobó Péter György, Weiss János, Fülöp József Moderál: Ignácz Ádám
A bemutatón elhangzó művek:
JOHN CAGE: Five songs for Contralto, 1933 (részlet)
Rajk Judit (ének), Borbély László (zongora)
HELMUT LACHENMANN: Fünf Variationen über ein Thema von F. Schubert, 1956
Borbély László (zongora)
ARVO PÄRT: Es sang vor langen Jahren („Motet für de la Motte”), 1984
Rajk Judit (ének), Varga Oszkár (hegedű), Ludmány Dénes (brácsa)
ARVO PÄRT: My Heart’s in the Highlands, 2000
Rajk Judit (ének), Borbély László (zongora)
 Esszé a zenéről és a nyelvről
Albrecht Wellmer (1933-2018) zene és nyelv viszonyáról írott kései nagyesszéje a zenefilozófiai gondolkodás széles körű problematikáját átfogó könyv. Wellmer szemléletmódját e műben egyfajta multiperspektivikusság jellemzi: egyszerre érvényesíti a nyelvfilozófia, a hermeneutika, a dekonstrukció és a kritikai filozófia szempontrendszerét, ugyanakkor mindezek kritikáját is ambicionálja. Könyvében a szerző előbb a zene és nyelv kapcsolatára vonatkozó tradicionális kérdéseket tekinti át, majd az esztétikai tapasztalat különböző formáit elemzi, illetve megvizsgálja, miként függ össze a művek reflektált tapasztalata nyelvi interpretációjukkal. Wellmer (zene)esztétikai gondolkodására nagy hatást gyakorolt egykori tanára, Theodor W. Adorno. Adorno esztétikai és zenefilozófiai írásait Wellmer talán mindenkinél mélyebben ismeri, és lenyűgözően szuverén mó- don képes értelmezni, egyszersmind tovább is gondolni azok meghatározó fogalmait és problémáit. Ennek megfelelően Adorno esztétikája egyszerre képezi Wellmer könyvének fontos inspirációját és kritikai tárgyát. Könyve utolsó harmadában Wellmer két zeneszerző, John Cage és Helmut Lachenmann munkásságát elemzi, s ezeken keresztül igyekszik bemutatni, milyen formát ölthet a zene nyelvszerűsége és a zene „hermeneutikai jellege” a 20. század második felében. Az Esszé a zenéről és a nyelvről az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb zenefilozófiai tárgyú munkája, amely a kortárs zeneszerzés által felvetett kompozíciós kérdésekre is hiteles válaszokkal szolgál. Válogatott beszélgetések és írások „Tintinnabuli – amikor válaszokat keresek az életemben, a zenémben, a munkámban, sétálok egyet ezen a vidéken. Nehéz időkben pontosan érzem, hogy mindannak, ami külsődleges, nincs jelentő- sége. A dolgok sokfélesége csak megzavar, nekem az Egyet kell keresnem. Mi ez az Egy, és hogyan találok el hozzá? A tökéletességnek sokféle formája létezik: mindaz, ami lényegtelen, alásüllyed. Valami ilyesmi a tintinnabuli is. Ott egyedül vagyok a némasággal.” Arvo Pärt (1935) korunk egyik legismertebb és legnépszerűbb zeneszerzője, aki saját maga alkotta kompozíciós technikájával, a tintinnabulival meghódította a világ zeneszerető közönségét. Ez a válogatás az észt zeneszerző saját írásait, köszönőbeszédeit, illetve a vele készült legfontosabb interjúkat és beszélgetéseket tartalmazza. A könyvet egy Pärt életútját és gazdag életművét bemutató, részletes kísérőtanulmány teszi teljessé. A kötetek a helyszínen 20% kedvezménnyel megvásárolhatók |
 |
|
|
|
