A magyar kiadást tegnap mutatták be, a Budapesti Tavaszi Fesztivál alkalmából, mivel az idei díszvendég Dánia.

A dán zeneszerző-író kedvenc egyik komponistája Schubert, tulajdonképpen a bécsi klasszikus munkássága vezetett a Richter-könyv megírásához. Karl Aage Rasmussenben Schubert életművének tanulmányozása során vetődött föl a kérdés, miért nem ír Richterről?

Menedzsere, a finn Antti Sairanen inspirálta a munkát, sőt elindította a levelezést Richter két Amerikában élő unokatestvérével részben a hagyaték, másrészt a lehetséges források, megszólalók, a zongoraművész életének tanúi felkutatása ügyében. 

A BTF-re a Rózsavölgyi és Társa gondozásában megjelent magyar kiadás szerkesztője, Reviczky Béla a hétfő esti könyvbemutatón elmondta, hogy a dán és amerikai változattól annyibban különbözik a mű, hogy a jogdíjak miatt az eredeti kötet képanyagának mintegy 75 százalékát használták csak. Ugyanakkor a zenei fotóit nemrég kiállító Fejér Gábortól két remek budapesti képet kaptak a szöveghez, a harmadik pedig a borítóra került.

Rasmussen úgy fogalmazott a bemutatón, hogy az első pillanatban szkeptikus volt, nem bízott benne, hogy képes lesz megírni a könyvet, hiszen élőben nem hallotta Richtert, ugyanakkor tisztában volt vele, hogy számos legenda kering a "titokzatos, a "rejtőzködő" muzsikusról. A történetek egy része alátámasztható és kibogozható volt, Richter apjának halála például. Erről Rasmussen KGB iratokat is látott, Teofil Richter zongoraművész-pedagógust a NKVD emberei verték agyon 1941-ben német kapcsolatai miatt.

A szerző leírja Richter halálának körülményeit is és megfogalmazza "zenei végrendeletét".

Kiadvány:
Rasmussen, Karl Aag
Szvjatoszlav Richter - A zongorista
Rózsavölgyi és Társa, 2010

Forrás:
nepszava.hu
2010.03.23.