em-egyidejű egyidejűség: A Petőfi Csarnok a művelődési ház és a globális populáris zenei helyszín között
A Petőfi Csarnok alapítási évében, 1985-ben még senki sem tudhatta, hogy néhány éven belül megszűnik a második világháborút követően létrejövő kétpólusú világrendszer. A kortársaknak fogalmuk sem lehetett arról, hogy a berlini fal 1989-es leomlásával globális, rendszerszintű geopolitikai, gazdasági és ideológiai változás következik be. Azt azonban a Petőfi Csarnok működtetői és használói saját bőrükön is érezhették, hogy „elbizonytalanodik” a hatalom. A mindennapokban annyit lehetett érzékelni, hogy a gazdasági visszaesés és a külföldi eladósodás következtében növekszik a társadalmi elégedetlenség, a gazdasági szabályzók fokozatos felszabadulása pedig bizonyos cselekvési szabadságot visz a mindennapi életbe. A Parlando cikkét itt olvashatja el: https://bit.ly/2SOzqeQ//

 

2019-11-17 10:18:38
Az ELEMEK című zongorasorozat tételei a tűz, a föld, a levegő és a víz szellemében születtek meg. Ahogy a kötetekben a tételek újra és újra megteszik az őselemek körét, a zongoratechnika...
Grabócz Márta a zenei jelentés és narrativitás témakörének világszerte legelismertebb kutatói közé tartozik. Jelen kötete válogatás az elmúlt csaknem két évtizedben megjelent tanulmányaiból,...
Jávori Ferenc, vagy ahogy sokan ismerik, Fegya, a klezmer spiritus rektora. Elsajátította majd megújította a jellegzetes zsidó hangszeres nép-zenét. Zenekarával, az 1990-ben megalakított Budapest...
A zeneszerző-életrajzok az esetek túlnyomó részében kevés izgalmat tartogatnak az utókor számára, Georg Friedrich Händel (1685-1759) pályája azonban e tekintetben is kivételesnek mondható....
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ