Gabnai Katalin

Balogh Gyula - A klezmer varázsa

„Ne zongorát tanuljon a fiú, hegedűvel könnyebb menekülni!” – mondta Spitzer bácsi, a munkácsi zeneiskola igazgatója Jakubovics Fjodor Jakovlevics – a későbbi Jávori Ferenc, vagyis Fegya – édesapjának, mikor a gyerek zenetanulásának ügyét megtanácskozták. Fegya tehát először hegedülni tanult, s bár az ungvári konzervatóriumban már zongorázni is kezdett, napi öt-hat órát hegedült, hisz ment az neki, szépen. Ám 1963-ban hírét vették, hogy Yehudi Menuhin az Ungvártól 180 kilométerre lévő Lembergben lép fel, s a hegedűsök elzarándokoltak meghallgatni a mestert. Fegyára olyan megrázó erővel hatott a zseni játéka, hogy felül kellett vizsgálja saját képességeit. „Olyan én sose tudnék lenni” – foglalta össze az élményt, s még erősebben kezdte a saját útját keresni. Meg is találta.

A klezmerzene, aminek első számait ő egy Ga­lambosi nevű cigányprímástól hallotta (s ta­nulta is meg rögtön), azokban a falvakban je­lent meg a XVIII–XIX. században, ahol jid­di­sül beszéltek. A jiddis nyelv pedig – a tizen­ha­todik századtól kezdve – begyűjtötte mindazon népek szavait, amelyekkel érintkezve a zsidók letelepedtek. A zsidó és a cigány dallamok mellett kárpátaljai nemzetiségek népdalai is találkoznak ebben a muzsikában. „Ahol a klezmer született – írja az előszó –, ott több nyelven is értették egymást az emberek.”

Ez az egy szuszra kiolvasható, áradóan csevegő, röptető kedvű könyv varázslatos világra, a zsidó családi összetartás és a magas szintű, vidám együtt muzsikálás országokon és földrészeken átívelő kapcsolatrendszerére nyit rá. Humorral teli szeretet és tisztelet tart magasba minden kis történetet. Nevetve meséli, hogy amikor a Menyasszonytánc című klezmer-musicaljének a bemutatója volt, 38 főre kért jegyet, s amikor a Kossuth-díjat kapta, 50 vendége jött, a világ minden tájáról. Az olvasó szinte szédülni kezd a családi csillagrendszer figuráinak említésekor. Kapunk dermesztő információkat is, szó esik borzalmakról, egy megidézett, sötét jelenkori pillanat például úgy mellbe vágja az embert, hogy nehéz tovább olvasni a sorokat. Ám ahogy Fegya mesél, „sztorizik”, körtáncban jönnek elénk élők és eltávozottak, s ez utóbbiak is olyan elevenséggel, hogy minden újból megélt pillanatuk az élet dicsőítésének számít. A klezmer – az együttélés zenéje. Ennek lett Jávori Ferenc kutatója, alkotója, színházi hírvivője és előadóművésze, s tevékenységéhez fantasztikus társakat talált. Karizmatikus jelenléte, zenei tudása és munkabírása mellett minden vele együtt dolgozó megemlíti szelídséggel és bölcsességgel társuló vezetői erényeit. Együttese, az 1990-ben alakult, héttagú Budapest Klezmer Band számtalan díj mellett 2015-ben a Prima Primissima közönségdíját is elnyerte. Az együttes hajdani és mostani tagjai is megszólalnak ebben a munkával és életörömmel teli könyvben.

(Rózsavölgyi és Társa Kiadó, Budapest, 2024, 240 oldal, 5490 Ft)