kiadvány oldalanként
Zenetörténet
A szalonok világának feltárása az elitkutatás része. Segíthet megérteni egy sor olyan társadalom- és művelődéstörténeti jelenséget, amely a 18. és a 19. századra volt leginkább jellemző, s a 20. századdal elmúlt. Elsősorban azért, mert a szalon mint társas együttléti forma abban a világban keletkezett, amikor még nem ismerték fel az elektromos áram lehetőségeit és vele a magnetofont, a filmet, illetve a hangrögzítés és az ismételhető lejátszás mind gyorsabban fejlődő technikai csodáit.
A 20. század elejéig a zenét szerte a világon nagyjából mindenütt otthon játszották és hallgatták, hiszen a kevés zenés színház, operaház és hangversenyterem elérése a távolságok, az utazás nehézségei, a hozzájutás költségei miatt jószerivel csak a nagyvárosokban jöhetett szóba. Az otthoni muzsika egybe is fogta a családot, feladatot adott minden tagjának, s különösen a háziasszonynak, aki az egyre növekvő középosztályban még jól tudott játszani egy-egy hangszeren, s közülük is elsősorban a mind népszerűbb zongorán.
A szalonok a politikai és diplomáciai kapcsolatépítésre, az irodalmi művek felolvasására, olykor kisebb színházi előadásokra is lehetőséget adtak, de a felső középosztály és az arisztokrácia zenés szórakozásának is a legfontosabb helyszínét jelentették, ám a 20. századra e rétegek is elszoktak a házimuzsikálástól, a szalonélettől. Frank Tibor kötete
208 oldal
3590 Ft
Az utóbbi években Magyarországon is megerősödtek az új szemléletű populáris zenei kutatások, egyre több hazai műhelyben jelennek meg a népszerű zene témaköréhez kapcsolódó munkák. Ezek sorát erősíti Ignácz Ádám monográfiája is, amely mindenekelőtt azt kívánja bemutatni, hogy az államszocialista Magyarországon milyen zenetudományi és zeneszociológiai koncepciók mentén közelítettek a populáris zenei jelenségekhez, és hogy a populáris zene milyen sajátos körülmények hatására válhatott hazánkban (és az egykori keleti blokk más országaiban) az akadémiai kutatás tárgyává - azzal párhuzamosan vagy annál is korábban, mint ahogy ez a hidegháborús nyugaton történt.
A könyv középpontjában a Rákosi-korszak, valamint a Kádár-korszak első időszakának zenei diskurzusai állnak, de mellettük a zene esztétikai, társadalmi és politikai szerepéről folytatott közéleti viták is kitüntetett figyelmet kapnak. A szerző megközelítése új szempontokat nyújt a magyarországi populáris zene múltjának feldolgozásához, illetve a 20. századi magyar zenetudomány szociológiai és tudománytörténeti vizsgálatához. A kötet annak megértéséhez is közelebb viheti az olvasót, hogy a változó politikai és ideológiai körülmények között milyen megfontolások mentén különböztették meg a zenei szférákat egymástól, s mikor mely zenei jelenségeket társították a populáris zene (valamint a művészi zene és a népzene) fogalmához.
Bár a vizsgált korszak sajátosságaiból fakadóan a témát illető politikai és intézményi vonatkozások is megkerülhetetlenek, a könyv főbb sarokpontjait sokkal inkább az államszocializmus kultúrájának és tudományos törekvéseinek a politikával olykor összetalálkozó, máskor attól függetlenedő kérdései jelentik.
356 oldal
2990 Ft
5 könyv 1 csomagban, akciós áron:
D. Kern Holoman: Szimfonikus zenekar - Nagyon Rövid Bevezetés;
Mark Slobin: Népzene - Nagyon rövid bevezetés;
Nicholas Cook: Zene - Nagyon rövid bevezetés;
Kathryn Kalinak: Filmzene - Nagyon rövid bevezetés;
Thomas Forrest Kelly: Régizene - Nagyon rövid bevezetés
oldal
5000 Ft
Kenneth Hamilton egyszerre gyakorló zenész és muzikológus: zongoristaként rendszeres vendége a világ legjelentősebb hangversenytermeinek, miközben kutatásaival rengeteget tesz azért, hogy jobban megismerjük a múlt zenei gyakorlatát. Az eredetileg az Oxford University Pressnél 2008-ban megjelent könyv elragadó stílusban, ugyanakkor elmélyült érveléssel oszlatja el a zongorázás egykori aranykoráról szóló mítoszt. Hamilton azt a történetet meséli el, hogy a 19. századi zongoraestek, ezek a turbulens, olykor botrányos, minden ízükben élő, gyakran kiszámíthatatlan események miként váltak napjainkra formális, merev és kiszámítható rendezvényekké. A kötet bemutatja, hogy a ,,kotta iránti hűség" többnyire történetietlen elve miként írta felül a zongoristák improvizációkban és átdolgozásokban gazdag előadói gyakorlatát, s miként változott meg ennek megfelelően a közönség szerepe. A zongoristák számára a könyv nemcsak a repertoárral, hanem az előadói hagyománnyal kapcsolatban is számos meglepő kijelentést tartogat. Az zenekedvelő olvasóknak pedig az mutatja meg, hogy mennyire más volt egykor a zongoraestek gyakorlata, s hogy a közönség lassanként miként alakult át hangos, aktív résztvevőből a pódiumról osztott zenei áldás passzív befogadójává.
440 oldal
3990 Ft
A zeneszerző az írónál és a festőnél is rejtőzködőbben védi magánéletét - legalábbis művein keresztül ő árul el magáról a legkevesebbet. Hiába keressük a ,,halhatatlan kedves", Brunszvik Jozefin nyomait Beethoven ifjúkori műveiben: ha nem maradt volna fenn néhány levél és napló, a partitúrák sosem mesélték volna el nekünk, hogy egy magyar kisasszony mosolya ihlette őket. Ha nem kerültek volna elő Bartók Béla Geyer Stefi hegedűművésznőhöz írt szerelmes levelei, ma nem tudnánk, hogy első hegedűversenye egyben rendhagyó szerelmi vallomás is.
Éppen ezért hiánypótló Christopher Lawrence kötete, aki arra vállalkozott, hogy a nagy zeneszerzők helyett elmesélje nekünk szerelmeik történetét. Természetesen az ő hőseiről, Mozartról, Wagnerről, Chopinről és a többiekről hosszú monográfiákban is bőséggel tájékozódhatunk, ám érzelmeik rekonstruálására e munkákban nem számíthatunk. Pedig a zenetörténeti tankönyvekben szereplő, olykor fekete-fehér zeneszerző-figurák a való életben gyarló emberek voltak, akik párkapcsolataikban is éppúgy szerettek, hibáztak és szakítottak, ugyanúgy voltak hűségesek és csalfák, mint bárki más.
Tegyünk föl egy lemezt és nyissuk ki a könyvet: így szerettek a világ legnagyobb muzsikusai!

Nyáry Krisztián
272 oldal
2990 Ft
Aggházy Károly (1855-1918) zongoraművész, zeneszerző és zenepedagógus az előző századforduló magyar zenetörténetének jelentékeny mestere volt. Munkásságával a magyar zene két nagy korszakát kötötte össze: Liszt Ferenc és Bartók Béla korát. Vándoréveiben Hubay Jenővel társulva koncertezte végig Európa zenei központjait. Párizsban, Londonban és Brüsszelben aratott sikereket, majd Berlinben lett tanár és komponista. Harmincnégy évesen, érett művészként tért haza, és ettől kezdve életét a zongoratanításnak és a magyar zeneművészet fejlesztésének szentelte. Zenéjében sokat merített a francia és német kultúrából, anélkül, hogy magyarságából veszített volna. Ez a rendhagyó kötet neki és kortársainak állít emléket, és 2018- ban, Aggházy halálának centenáriumi évében számos eddig ismeretlen vagy kevéssé ismert dokumentum és kép segítségével kísérli meg megtörni a csendet, amely e muzsikust és generációját még ma is övezi.
228 oldal
3990 Ft
A kötet a 20. századi magyar zeneesztétika egy lehetséges narratíváját kínálja: megmutatja, hogy e zeneesztétika fejlődése miként illusztrálja a magyar filozófiatörténetben domináns szociologizáló hagyomány alakulását. E történetet a szerző a 20. században egymásra torlódó szociologizáló filozófiai módszertanok vezérfonalára fűzve beszéli el, s így mutatja meg, hogy miként kapcsolódnak a zeneesztétikai problémák koruk általános filozófiai problematikájához. A szóban forgó történet a pozitivizmus, a szellemtörténet, a marxizmus és posztmarxizmus csomópontjai köré szerveződik, anélkül azonban, hogy szakadozott lenne: a fogalmiság és a módszertanok különbözősége ellenére a csomópontok között az egyes személyek, problémák és olykor bizonyos értékelések is olyan kontinuitást teremtenek, amely a 20. századi magyar eszmetörténetben éppoly ritka, mint a társadalomtörténetben. A kötet azonban nem pusztán egy történetileg értékes hagyomány kanonizálására tesz javaslatot, hanem arra is rávilágít, hogy ez az örökség továbbra is megvitatásra méltó filozófiai és szociológiai kérdések megfogalmazására inspirál.
120 oldal
1990 Ft
Angster József (1834-1918) a leghíresebb magyar
orgonaépítő, a legendás pécsi orgonagyár alapítója.
Idős korában, családja számára vetette papírra élettörténetét
fiatalkori naplói, emlékezete és cégének
dokumentumai alapján. Így született meg ez az egyedülálló
kortörténeti dokumentum, amely most végre
teljes egészében hozzáférhetővé válik a nyilvánosság
számára. A nyolcvan évet átívelő napló betekintést
enged egy 19. századi mesterember életébe, nyomon
követhetjük tanonc- és iparoséveit, európai utazásait,
majd hazatérését Pécsre, ahol családot és orgonagyárat
alapított. A német anyanyelvű, de ekkor már évtizedek
óta magyar közegben élő és dolgozó Angster
naplójának szövege ízes nyelvezettel kalauzolja végig
az olvasót Európa, Magyarország és Pécs másfél évszázaddal
ezelőtti világába. Izgalmas szellemi kalandot
kínál nemcsak az orgona szerelmesei számára, hanem
mindenkinek, aki kíváncsi arra, hogy miként zajlottak
e történelmi szempontból oly intenzív korszak dolgos
mindennapjai.
576 oldal
5490 Ft
Miért akarta kidobni Händel az egyik legjobb énekesnőjét az ablakon? Kikkel és hogyan bulizott együtt Schubert? Hogyan kerülte el Csajkovszkij, hogy személyesen is találkozzon legnagyobb hódolójával? Miért húzta végig az osztálytermen orruknál fogva a növendékeit Dvořák? Milyen zenét írt Fauré, miután teljesen megsüketült? És miért hordott póthajat Haydn hajdanán? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk a világhírű csellista, Steven Isserlis gyerekeknek írott második könyvéből, amelyben hat további kedvenc zeneszerzőjét mutatja be szórakoztató és olvasmányos módon. Nemcsak a zeneszerzők életútját ismerhetjük meg a kötetből, hanem valódi portrét is rajzol róluk Isserlis, aki abban is segít az olvasónak, hogy mely művek meghallgatásával érdemes kezdeni a komponistákkal való ismerkedést.

,,Borzasztó boldog vagyok, hogy Miért hordott póthajat Haydn hajdanán? című könyvemet is kiadják Magyarországon, a világ legzeneibb országában. Remélem, tetszeni fognak a történetek a tekintélyes Händel úrról, a kedves Haydn papáról, a szegény és szomorú Schubertről, a patetikus Csajkovszkijról, a heves vérmérsékletű, sörissza Dvořákról, és a gyengéd, kifinomult Gabriel Fauréról (aki a legkedvesebb zeneszerzőim egyike, de valamiért alig ismert Magyarországon). Valamennyien egyedülálló, elbűvölő, vicces és rendkívül érzelmes személyiségek: alig várják, hogy találkozzanak veled!
Jó szórakozást!"

Steven Isserlis
300 oldal
2990 Ft
Nem túlzunk sokat, ha azt mondjuk, hogy Jonas Kaufmann hamarosan egyedül fogja betölteni azt az űrt, amelyet a ,,három tenor" maga mögött hagyott. Abban semmi különös nincs, hogy német énekesként meghódította Bayreuthot, a Wagner-szentélyt, az sem egyedülálló, hogy az univerzális operaháznak számító New York-i Metropolitan egyik legnagyobb sztárjává vált az utóbbi időben. Az azonban több mint figyelemreméltó, hogy a milánói Scala közönsége éppúgy rajong érte, amikor Verdi-, vagy Puccini-szerepeket ölt magára, mint a francia publikum, amikor Bizet, Massenet, vagy éppen Gounod operák főszerepeiben tűnik fel. A kötet életrajzi leírásait Kaufmann-nal folytatott beszélgetések, valamint kollégák és szakértők vendégszövegei gazdagítják. Jonas Kaufmann őszintén mesél pályája alakulásáról, a kezdeti nehézségekről és kudarcokról, a siker kellemes és kellemetlen velejáróiról, énektechnikai kérdésekről, rendezőkhöz és pályatársakhoz fűződő viszonyáról, s persze mindenekelőtt kedves zeneszerzőiről és operaszerepeiről.
oldal
3990 Ft
Birgit Nilsson minden idők egyik legjelentősebb énekesnője volt, olyan művész, amilyen nem sok születik egy évszázadban. Azon kevesek közé tartozik, akikről elmondható, hogy új fejezetet...
A szalonok világának feltárása az elitkutatás része. Segíthet megérteni egy sor olyan társadalom- és művelődéstörténeti jelenséget, amely a 18. és a 19. századra volt leginkább jellemző,...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ