kiadvány oldalanként
Könyvek a populáris zenéről
A Petőfi Csarnok alapítási évében, 1985-ben még senki sem tudhatta, hogy néhány éven belül megszűnik a második világháborút követően létrejövő kétpólusú világrendszer. A kortársaknak fogalmuk sem lehetett arról, hogy a berlini fal 1989-es leomlásával globális, rendszerszintű geopolitikai, gazdasági és ideológiai változás következik be. Azt azonban a Petőfi Csarnok működtetői és használói saját bőrükön is érezhették, hogy ,,elbizonytalanodik" a hatalom. A mindennapokban annyit lehetett érzékelni, hogy a gazdasági visszaesés és a külföldi eladósodás következtében növekszik a társadalmi elégedetlenség, a gazdasági szabályzók fokozatos felszabadulása pedig bizonyos cselekvési szabadságot visz a mindennapi életbe.
Milyen épület állt korábban a Petőfi Csarnok helyén? Vajon a PeCsán keresztül hogyan óhajtotta domesztikálni az államszocialista művelődéspolitika az ifjúsági kultúrát? A hivatalosan elvárt szocialista művelődéspolitika elveibe hogyan fértek be a deviáns ifjúsági szubkultúrák, a politikailag kényes zenekarok vagy a droghasználathoz hasonló ifjúsági problémák? Hogyan értékelte a sajtó az intézmény megnyitását és működését? Ennek a gazdag kép- és plakátanyagot, rövid kiegészítő írásokat, interjúkat és kronológiát is tartalmazó könyvnek a szövegei ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ.
A kötet az NKA Hangfoglaló Program támogatásával jött létre, amely 2014 óta igyekszik összegyűjteni és bemutatni a hazai pop- és rockzene múltját. E munka részeként dolgozzák fel és tárják a nagyközönség elé az államszocialista időszak legfontosabb szórakozóhelyeinek történeteit is. Csakúgy, mint az Ifjúsági Parkra fókuszáló korábbi kiadványuk, A Petőfi Csarnok. Ifjúsági kultúra és szabadidő-politika, 1985-1993 is jó néhány szerző közös munkájának a gyümölcse; olyan kezdeményezés, amely a rendszerváltás idejének populáris zenéje mellett betekintést enged a korszak politika- és társadalomtörténetébe is.
144 oldal
2990 Ft
Jelen kötet a Budai Ifjúsági Park, valamint a Kádárkorszak
könnyűzenéjének jobb megismerését szolgálja.
A kiadványban helyet kapó öltözködés-,
gasztronómia-, ifjúságpolitika-, valamint hangszertörténeti
tanulmányok, az Ifipark karakterét, legfontosabb
figuráit felvillantó dolgozatok, a gazdag
képanyag, illetve az egykori ,,Ifiparkerek" és
a Parkban fellépő zenészek szubjektív visszaemlékezései
egy olyan korszakot tárnak elénk, amely
folyamatosan változtatta szabályait, a szabálytalanságot
azonban nemigen tűrte. Ebben a korszakban
vigyázó szemek figyelték, hogy ízléstelen-e a
tánctéri tviszt, a fellépéseket pedig a dalok között
elhangzó kommentárok miatt rögzítették elsősorban.
Ebben a korszakban ideológiai kérdésnek
számított a farmernadrág és a frizura, névadója
pedig rendszeres hajmosásra utasította renitens
népét. Bízunk benne, hogy könyvünk hozzájárul
ahhoz, hogy színesebb képünk alakuljon ki erről
a korszakról, ami főleg fekete-fehér fotográfiákon
őrződött meg számunkra.
176 oldal
3590 Ft
,,2017-ből visszatekintve még az idősebb generációknak
is nehéz visszaidézni azt a Magyarországot, amelyben
a kormányzatnak a szórakoztató zene egyidejűleg jelentett
államrendészeti és a rendszer identitását meghatározó
esztétikai problémát. Ez a kitüntetett figyelem - paradox
módon - jelentős társadalmi státusszal ruházta fel a
>>könnyű műfajok<< művelőit, akár azért, mert megfelelvén
a nyilvánossághoz szükséges kívánalmaknak, országos
népszerűségre, de legalábbis ismertségre tehettek szert;
vagy éppen ellenkezőleg: mert peremre szorultak, betiltották
őket, és ezért váltak híressé-hírhedté, az Európa
Kiadó egyik fontos dalát idézve, >>igazi hősökké<<."
[Részlet Szemere Anna Bevezetéséből]
A kötetben szereplő tizenöt tanulmány arra keresi a választ,
hogy milyen lehetséges kapcsolódási pontjai voltak
a populáris zenei műfajoknak és a (kulturális) politikának
a 20. századi Magyarországon, és hogy e kapcsolatok
miképpen éreztetik hatásukat a jelenlegi zenei színtéren,
illetve a populáris zenéről folytatott mai diskurzusokban.
320 oldal
2990 Ft
A kötetben található tizenhárom tanulmány a magyar populáris zenéről szól. Ám téved az olvasó, ha úgy gondolja, hogy ezzel meghatároztuk az írások tárgyát. Hiszen a kutatók számára éppoly érdekesek lehetnek egy kuplé vagy operett különféle alakváltozatai, az operett-éneklés 20. század eleji előadásmódja vagy az éttermi cigányzene sajátos hagyománya, a kommunista kultúrpolitika viszonya az operetthez vagy a rockzenéhez, a beat-korszak magyar együtteseinek kapcsolódása a nyugati mintákhoz vagy a klasszikus zenéhez, egy meghatározott együttes (az Orfeo zenekar) vagy szórakozóhely (a Fekete Lyuk) története, egy legendás alternatív zenész (Vig Mihály) filmzenei munkássága, vagy éppen olyan elméleti kérdések, mint az alternatív zene fogalma a hazai diskurzusban, illetve a zenei technológiákban rejlő kulturális implikációk. A szerzők módszere, érdeklődési köre és intellektuális háttere igen különböző, muzikológusok, társadalom- és politikatörténészek, gyakorló zenészek egyaránt találhatók köztük. De közös bennük a szellemi kíváncsiság, amely témájukhoz köti őket. A tanulmányok különös fénytörésben mutatják Magyarország 20. századi történetét az Osztrák-Magyar Monarchia idejétől a Horthy-, Rákosi- és Kádár-korszakon át egészen napjainkig, s képet adnak arról, hogy mi mindenre vonatkozott, s kulturális életünkben milyen fontos szerepet játszott az a fogalom, amit összefoglalóan úgy nevezünk, hogy populáris zene.
224 oldal
2990 Ft
Amy apja és bizalmasa, Mitch Winehouse első ízben osztja meg lányáról szóló gondolatait a világgal: könyvéből megismerjük a babusgatott pici gyereket, a szupersztár előadóművészt, a szenvedő nőt. Személyes történetekkel, bizalmas emlékekkel festi meg Amy portréját, a szerető lányét, aki varázslatos hangot kapott az égiektől. A pajkos korai évektől a meghatározó zenei élményeken át a karrierről szóló álmokig és elképesztő sikerekig mindenről szó esik a könyvben, beleértve a legsötétebb napokat is és Amy baljós küzdelmét a káros szenvedélyekkel.


A könyv őszinte, szenvedélyes és megindító portré nemzedéke talán legtehetségesebb énekesnőjéről, egyedülálló emlékirat attól az embertől, aki Amyt a legjobban ismerte.
340 oldal
3990 Ft
A magyar slágerzene különös alakja volt Seress Rezső. Az egyetlen igazi magyar világsláger szerzője, aki a jogdíjakból nem részesült, két népszerű vendéglőben kedvelték játékát és énekét, pedig dalai lekottázására segítséget is igénybe kellett vennie. Hogy miért siettette a földi léttől való elválást, arról élettörténete és a meghallgatható slágerei meggyőznek.
144 oldal
2990 Ft
A rockzenében minden csoda három percig tart, addig, amíg véget nem ér a szám, míg a <em>Táskarádió</em> című könyvben ideális esetben 300 oldalig, utána már a csak a tartalomjegyzék jön, és egy mozdulat: becsukjuk a könyvet. Vagy: felteszünk egy lemezt, amelyet a kedves olvasó előírásszerűen hallgat, azaz: <em>hangosan játssza le</em>, vö. az Omega használati utasításával: <em>Ez a lemez neked szól, játszd hangosan!</em>
<br>
A <em>Táskarádió</em> című könyvben Poós Zoltán ötven év ötven slágeréről írt popesszéi olvashatók, melyek nemcsak a dalokról szólnak, hanem az előadókról a szórakoztatóiparról, és persze Magyarországról. Azaz: rólunk. Történetünk egy kislány, Kovács Eszti strandos slágerével kezdődik és egy nagylány, Péterfy Bori férfiakat önvizsgálatra késztető dalával fejeződik be.
294 oldal
4990 Ft
Csak néhány éve ért véget a háború. Minden bizonytalan, mindenki a helyét keresi. A nagykörúti EMKE már megtalálta. Éjszakánként ott játszik Tabányi, ott énekel Honthy, ott mókázik Latabár. És megjelennek a fiatalok: Csikós Rózsi, Mednyánszky Ági, Záray Márta és Vámosi János. ,,Ott minden muzsikál, a szív, a szem, a száj..." - Időutazás a 110 éve alapított, mára megszűnt EMKE szórakoztatózenei világába.
144 oldal
1890 Ft
Az ismert fotóművész és plakáttervező fotografikus
karikatúraalbumot állított össze, amelynek
főszereplője a hegedű. A látványos hangszer a fotókon
eltorzítva számtalan zenei fogalom (hegedűverseny,
gyermekdal, duett, bölcsődal) és zenemű (Vízizene,
Skót szimfónia, Requiem) képzetét kelti. A különös
karikatúrák a zenebarátok számára kedves és
hangulatos ajándékok lehetnek itthon és idegenben is,
hiszen a karikatúrák képaláírásai a magyar mellett
angol és német nyelven is olvashatók.
32 oldal
2490 Ft
Birgit Nilsson minden idők egyik legjelentősebb énekesnője volt, olyan művész, amilyen nem sok születik egy évszázadban. Azon kevesek közé tartozik, akikről elmondható, hogy új fejezetet...
A szalonok világának feltárása az elitkutatás része. Segíthet megérteni egy sor olyan társadalom- és művelődéstörténeti jelenséget, amely a 18. és a 19. századra volt leginkább jellemző,...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ